A GERBERÁTÓL A PAPAJÁIG
„MAGYARORSZÁGON MA TÉL IS VAN, MEG TRÓPUSI ÉS SZAHARAI NYÁR IS”
A dél-alföldi Zsombón, gazdálkodó, gyümölcstermesztéssel foglalkozó nagyszülei mellett nőtt fel Gyuris Attila kertész és növényvédelmi szakember, akinek a földdel való munka már gyerekkortól kezdve a mindennapok része volt. A szülei 1980-ban az almafák helyére fóliasátrat építettek és szegfűt termeltek, a családi kertészet mára az ország egyik legmodernebb virágtermesztő-üzemévé nőtte ki magát.
Gyurisék ma huszonötezer négyzetméteren, hidrokultúrás üvegházakban termelnek rózsát és több mint hatvan színben pompázó minigerberát. A családot a virágtermesztéshez szükséges folyamatos innováció és a kíváncsiság az egzotikus termények felé is elvezette.
„Sokáig szegfűvel, később rózsával foglalkoztunk csak, de az utóbbi években egyre erőteljesebben érezzük a klímaváltozás hatásait, és azt, hogy Magyarországon is többféle szélsőségre kell felkészülnünk – kezdi Attila. – A nyugat-európai termesztési technológiától indultunk, de ahogy a nyarak forróbbak lettek, meg kellett tanulnunk a déli módszereket is. Izraelben, Tajvanon és Dél-Koreában sajátítottuk el, hogyan lehet a negyvenfokos hőségben is életben tartani a növényeket. Magyarországon ma már mindkét tudás kell – itt tél is van, meg trópusi és szaharai nyár is.”
Ez a tudás és technológiai fejlesztés tette lehetővé, hogy egzotikus növények is bekerüljenek az általuk termesztett termények közé. „Nyolc éve kezdtünk a gyömbérrel foglalkozni. Először csak néhány négyzetméteren próbáltuk ki, majd évről évre nagyobb területet különítettünk el neki. Öt évig vizsgáltuk, hogyan viselkedik különböző talajokon, és amikor biztosak voltunk benne, hogy működik, piacra is vittük.” Már meg sem lepődünk: a gyömbér sem igazán új vendég a magyar konyhában. Erdélyi szakácskönyvekben már a 18. századtól említik mézes sütemények, borlevesek és gyógynövényes tinktúrák hozzávalójaként, ideje ezt is újra felfedezni.
A magyar gyömbér teljesen vegyszermentes, biológiai növényvédelemmel termesztett, és a kitermelés után két napon belül a boltokba kerül. „A frissessége mindent visz. Olyan zsenge, hogy nem is kell hámozni, elég vékonyan felszeletelni vagy leturmixolni, a szára is ehető – limonádéba, levesbe, teába kiváló. És minél frissebb, annál több benne a vitamin és az illóolaj. A hosszan tárolt, kezelt gyökér ehhez képest szinte halott.” A kertészet szeptembertől decemberig szállít partnereinek friss gyömbért, ebben az időszakban gyömbérdzsúsz is készül a terményből, amelyet év közben lehet fogyasztani.
A kurkuma már a gyömbértermesztés talaján virágzott ki. „A gyömbér barátja – nem kioltják, hanem erősítik egymás hatását, nemcsak együtt fogyasztani, de egymás közelében termeszteni is érdemes őket. A szakirodalom szerint ízületvédő kurkumát is jó frissen fogyasztani, mert a porított formában sok érték elvész belőle.” A friss kurkuma élénk színe, intenzív íze és gyulladáscsökkentő hatása miatt mind keresettebb, a magyar változat pedig megint csak utánozhatatlan frissességével tűnik ki.
Attiláék legújabb izgalmas terménye a papaja. „Egyik éjjel jött az ötlet, és pár hónapon belül már Spanyolországban voltam, hogy mindent megtudjak erről a gyümölcsről. Egy év kísérletezés után már terem, és mivel jóval magasabb cukorfokon takarítjuk be, nem »tökízű«, hanem finom, édes.” A magyar papaja nagy előnye, hogy teljes érettségben szedik, nem zölden, mint az importot. Ezért édesebb, zamatosabb, és a hatóanyagai is megmaradnak. Friss, helyi, vegyszermentes.
A papaja nem olcsó, így például az almát biztosan nem váltja ki, de az egyre rövidebb szezonú eper és cseresznye izgalmas versenytársa lehet, változatosabbá téve a gyümölcsfogyasztásunkat.
Megosztás:
további cikkek
Zsombón, a Gyuris Virág kertészetében nagyjából hét éve kezdtek gyömbérrel is foglalkozni…
Magyar konyha kedvence: a gyömbér
A gyömbér csupa meglepetés, erős illata és íze semmihez nem hasonlít, bár egzotikus, mégis…
